2013. február 3., vasárnap

thinking.

Úgy vélem, hogy kezdem teljesen kiakasztani az ismerőseimet, a folyamatos siránkozásommal.. Ajj, ez így nagyon nem lesz jó, érzem már előre.. Persze, nem szólnak egy szót se rá, mert egy: senki se tud erre semmit se mondani; kettő: azért pont Nekik mondom, mert bennük megbízom ennyire, ergo, mellettem állnak, nem? Legszívesebben ugrálnék és táncolnék és énekelnék, rá két másodperce meg már sírnék.. És a depis zene meg a tök ugrálós-üvöltözős zene között váltogatok, szóval rohadtul hetek óta szokásos estéim egyike..

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése