~ Full extrás depressziót cserélnék kis boldogságra, esetleg kopott örömre..De jól vagyok.. Így a nap végére (mikor már megint nincs bennem elég koffein) kezdek rájönni, hogy mit is akarok.. Oké, lejáratom magam, meg olyanokat cseszegetek, akiket nem kéne, de akkor is.. Ilyenkor már olyan "úgysem fájhat semmi se, majd kialszom max. magamból" hangulatom van, így játszom a hőst, és megpróbálom véghezvinni az idióta elhatározásaimat.. De legalább kezdek valami pozitív kilengést mutatni, negatív irányba..
Szóval mindegy. Úgyis tudták, hogy jobb ma nem szarakodni velem, meg úgy összességében, ha nagy ívben elkerülnek az emberek (kivéve, akihez én megyek oda), akkor jár mindenki a legjobban.. Nevermind!
Sikerült leinnom/leennem magam valamelyik szünetben, cherry queen-ből kifolyó alkoholos trutyival.. Mondanom se kell, hogy a spanyol füzetem full ragad tőle, a tollaim fele, még valahol a csizmámon is volt belőle, szóval nem, nem vagyok szerencsétlen. Az a lényeg, hogy megtanultam kulturáltan étkezni az utóbbi 15 (na jó, majdnem 16) év folyamán. pacsi! Egy
És Nyunyi! Nem tudom, hogy olvasod-e, de úgy gondolom, hogy megvan rá az esély, tehát: nagyon-nagyon-nagyon-nagyon-nagyon sok boldogságot kívánok itt is, annyira örülök Neked/Nektek, hogy jaaaaaajjjj! *-*
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése