Autumn

Előre szólok, hogy az angol címek senkit se tévesszenek meg, nem, továbbra sem tudok angolul, csak úgy teszek, mintha..

 Imádom az őszt. Majdnem a kedvenc évszakom. Lényegében, a nyárral az a baj, hogy túl meleg, a téllel, hogy túl hideg. A tavasszal nincs baj, az ősz meg annyira színes, annyira lenyűgöző.. Jó, mondjuk az az iskolakezdéses dolog nem kéne oda rögtön az elejére, és akkor minden nagyszerű is lehetne..
Egyébként kezdek rájönni, hogy nem értem az embereket. De már belefáradtam, hogy megértsem őket. Nem kell nekem olyan barát, aki nem tudja megérteni, hogy mit miért teszek, mondok, aki minden szavamat vagy semmibe veszi vagy megmásítja. Köszönöm szépen, tökéletesen elvagyok inkább 4-5 igazi baráttal, mint 10-15 olyannal, aki az első adandó alkalommal pofáraejtene.
Amúgy tudom, hogy mindenki arról papol, hogy a középiskolás éveim lesznek a legmeghatározóbbak, ekkor alakulnak ki maradandó barátságok, életem legfőbb évei, emlékek meg miegyéb, de legyen már vége, könyörgöm. Menni akarok el innen, egyetemre, nem akarom tovább ezt csinálni - ne gondoljon senki se félre semmit, igazából elvagyok én az iskolában, de annyira hiányzik már egy hosszú szünet, ez a hátralévő két nap annyira hosszúnak és elviselhetetlennek látszik..
Mindegy, már csak 2 nap és szünet. 3 dolgozatnyira vagyok a szünettől. Ez már kisujjból meglesz, nevetve végigcsinálom ezt a két napot, és utána 1 hét iskolamentesség. Ez tart életben most.

álmok.

Néha minden ember eljut egy útkereszteződéshez az életében.. Egy ponthoz, amikor döntened kell, hogy folytasd-e az utadat vagy másikat keresel. Egy ponthoz, amikor minden, amiben eddig hittél, bíztál, semmissé lesz. És ez nem az a pont, amikor sírni kell és kétségbeesni.. Vegyél egy mély levegőt, húzd ki magad és dönts! Ha pedig nem kapod meg a választás lehetőségét, örülj annak, ha másik utat kapsz a talpad alá, mert ez azt jelenti, hogy még nem állsz rá készen, hogy folytathasd azt, amit elkezdtél. Valamikor majd visszatalálsz ehhez a ponthoz, és lehet, hogy legközelebb már ugyaninnen folytathatod. De most kell ez a kis kitérő, ez a kis utcácska ahhoz, hogy az az ember légy, aki lenni akarsz..

szeretet.

"Nincs rosszabb érzés, mint mikor búcsúzni kell. Megköszönni, lezárni, elválni majd elbúcsúzni. Nem lehet mit mondani. Nézel okosan, és csak azt várod, hogy mondjon valaki valamit. Valami szépet. Valami jót. De erre nincsenek szavak..."

Amúgy zajlik az élet, de úgy igazán.. Nem mondom, hogy nem örülök neki, mert rámfér. Szerencsétlen lovat nem láttam már két hete, erre kimegyek, és mi fogad? Egy űrhajó méretű vörös malac, aki megnövesztette a szőrét, kigömbölyödött, világosodott és koszos lett. Amúgy csodaszépen ment, annyira büszke vagyok Rá!♥

Pár napja valaki azt mondta, hogy bármire képes vagyok, ha igazán akarom.. És igazán akartam és sikerült. És annyira, de annyira örülök neki. És ez így most minden konkretizálás nélkül, én annyira örülök most minden pillanatnyi boldogságnak, mint éhező egy falat kenyérnek.

A holnapi napra kiváncsi leszek. Remélem legalább olyan szépen fog menni a kisdisznó, mint ma.. Mert meg kell, hogy mutassuk, hogy nem a származás, nem a pénz számít. Hanem az, hogy mi van ott belül. És bizony, övé a földkerekség legnagyobb szíve, egy csoda az egész ló, az ÉN csodám!