Megint annyi koffeint sikerült magamba tuszkolnom a nap folyamán (kezdve reggel nyolckor), plusz rátett a péntek van-hangulat is, plusz hogy viszonylag jó napom volt, hogy körülbelül 6-ig pörögtem, mint egy búgócsiga.. Most pedig kiment az összes kávé-cukor-édesség a szervezetemből, és rájöttem, hogy rettentően fáradt vagyok, rettenetesen elegem van, és hihetetlenül hatalmas idióta vagyok.. És a felismerés óta (köbö. 10 perce) csak ülök, és vagyok, de semmi több.. Már órákkal ezelőtt is gondot okozott, hogy egyáltalán csak nyitva tartsam a szememet, de most meg, fogalmam sincs..
Azt mondják, hogy túlparázok mindent.. És ott a saját hibáimat, cselekedeteimet látom visszatükröződni, ahol nincsenek is ott.. Beképzelek dolgokat, és ha nem szerzek azonnal meggyőződést az ellenkezőjéről, akkor addig hitegetem magamat, hogy márpedig úgy van, míg el nem hiszem, hogy tényleg úgy van, még akkor is, ha egyetemes baromság, amit próbálok elhinni.. Csak az eszemmel hiába tudom felfogni, hogy ez csak azért van, mert túl sok a seb, és ennyire védem magamat, a szívemmel úgysem fogom fel sosem.. Kezdek rájönni, hogy azért nem vagyok én annyira egyedül, mint gondolom.. Ez az egyetlen, amit most felfogtam, hogy bármi van, tudok kihez fordulni - még ha nem is hallgat végig feltétlenül.. Ma a helyijáraton megfogalmazódott bennem (miközben éppen kacsákról és libákról beszéltem), hogy kibaszottul egyedül vagyok.. Igen, tudom, hogy a két mondat között hatalmas szakadék tátong, és full ellentétei egymásnak.. Akkora űr tátong bennem, hogy nem is tudom.. Ráadásul, bármi van, már fogalmam sincs, hogy ki van mellettem felszínesen és ki ténylegesen.. És megint elszaladt velem a ló és kezdem a hülyeségeimet elhinni.. És az agyam hiába érti most is, hogy hülyeséget csinálok, hülyeségeket mondok, hibát-hibára halmozok, mégis mondom/csinálom tovább, míg már megint felgyújtok magam mögött mindent, megutáltatom magamat mindenkivel és kérhetek újra bocsánatot, újabb esélyt.. Csak az a gond, hogy az esélyek sem végtelen számúak.. És rohadtul az lesz a vége, hogy méginkább egyedül leszek, és nem lesz kitől újabb esélyt kérni....
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése