Your love has come to rescue me
Your love has come to set me free
Your love, love is all I need
Your love
Ez egy blog, jobbára. És azért van, hogy ne csak a barátaimat, fb-ismerőseimet idegesítsem halálra a folyamatos nyavalygásommal és túldramatizálásommal.. És nem tudok mit mondani, majd olvasás közben úgyis lesz saját véleményed az egészről. Szóval; welcome in my heart.. ~ Az élet nem arról szól, hogy milyen gyorsan futsz, milyen magasra tudsz ugrani. Arról szól, hogy milyen gyorsan állsz talpra.
2013. december 28., szombat
A Karácsony a szeretet ünnepe - és én annyira rohadtul szeretlek
2013. december 21., szombat
karácsony.
Nagyon eltűntem így egy hónap alatt. De igazából, olyan kihaltság van.
Annyira felemelő érzés, amikor valaki megkérdezi tőlem, hogy hogy vagyok és mizujs, és őszintén tudom azt mondani, hogy semmi és minden rendben van.. Végre!
Bár azért kellett ez a szünet. Már nagyon.
Persze, úgy általában még mindig fusztrált vagyok Miattad, zavar ha a közelemben vagy, hiszen ha azt nézzük, akkor én pontosan egy éve jelentettem ki, hogy márpedig semmit se jelentesz nekem, aztán rá két hétre ezt tökéletesen meg is cáfoltam, de mindegy...
A mai nap pedig mindennel együtt, de tökéletes volt. Azokkal lehettem, akiket szeretek, attól eltekintve, hogy ismét csalódtam valakiben, akinél azt érzem, hogy egyre távolabb kerül tőlem (nem tudom, hogy én lököm-e el vagy önmagától távolodik), de ez meg már sajnos megszokott.
De ezektől eltekintve, imádtam! Egyébként pedig most két napig rohangálhatok karácsonyi ajándékok után (a lényeg, hogy betartottam a tavalyi fogadalmamat), kíváncsi vagyok már a reakciókra, meg hogy én milyen apróságokat kapok még esetleg, meg úgy hiányzik már az egész karácsony-varázs.
És amúgy olyan szívmelengető érzés volt, hogy csomó embertől kaptam egy-egy kedves szót, mosolyt, ölelést, puszit, apróságot.. Szeretem a karácsonyt ♥
Annyira felemelő érzés, amikor valaki megkérdezi tőlem, hogy hogy vagyok és mizujs, és őszintén tudom azt mondani, hogy semmi és minden rendben van.. Végre!
Bár azért kellett ez a szünet. Már nagyon.
Persze, úgy általában még mindig fusztrált vagyok Miattad, zavar ha a közelemben vagy, hiszen ha azt nézzük, akkor én pontosan egy éve jelentettem ki, hogy márpedig semmit se jelentesz nekem, aztán rá két hétre ezt tökéletesen meg is cáfoltam, de mindegy...
A mai nap pedig mindennel együtt, de tökéletes volt. Azokkal lehettem, akiket szeretek, attól eltekintve, hogy ismét csalódtam valakiben, akinél azt érzem, hogy egyre távolabb kerül tőlem (nem tudom, hogy én lököm-e el vagy önmagától távolodik), de ez meg már sajnos megszokott.
De ezektől eltekintve, imádtam! Egyébként pedig most két napig rohangálhatok karácsonyi ajándékok után (a lényeg, hogy betartottam a tavalyi fogadalmamat), kíváncsi vagyok már a reakciókra, meg hogy én milyen apróságokat kapok még esetleg, meg úgy hiányzik már az egész karácsony-varázs.
És amúgy olyan szívmelengető érzés volt, hogy csomó embertől kaptam egy-egy kedves szót, mosolyt, ölelést, puszit, apróságot.. Szeretem a karácsonyt ♥
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)