Eddig teljesen hitetlen volt mindennel kapcsolatban, most meg egy érthetetlenül hatalmas hiteltelenség csöpög az összes szavamból.. Én osztogatok tanácsot, pont én?! Ráadásul olyat, aminek én napok-hetek óta pont az ellenkezőjét teszem, sőt, világéletemben a saját állításom ellen cselekedtem. De azért igen, másnak megmondani, hogy mit tegyen, az nagyon megy... Úgy osztom a jobbnál jobb tanácsokat, mint a cukrot. Bár, van bennük egy kis igazságalap, mert oké, tényleg nem árt, ha valaki megnyugszik, nem gondolja túl a történteket és nem hiszi azt, hogy utálja valaki.. De akkor is, hogy jövök én ahhoz, hogy ezeket leírjam valakinek, aki tanácsot vár tőlem? Mégis hogy.. Inkább be kéne fognom a számat és elásni magamat, nem még itt magyarázni, hogy mit kéne tennie - amikor pont én vagyok az, aki ezeket sosem tenné meg, sőőőt...~ Bort iszik, vizet prédikál.
Amúgy meg:
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése