2014. július 6., vasárnap

summer.

Azt hittem könnyebb lesz. Sokkal, sokkal könnyebbnek kéne lennie így, hogy nem látlak minden nap. Bizonyos értelemben könnyebb is, végülis úgy fejeztem be a tanévet, hogy az évzáróval együtt téged is vakvágányra teszlek 2 és fél mézédes, könnyed, fellélegzős hónapig. Aztán rájöttem 2 és fél hét alatt, hogy nem, nem tudlak vakvágányra tenni. Minden nap ott jársz a fejemben, minden, a tiédhez hasonló autót már messziről kiszúrok és megbámulok, hátha Te vagy ott, minden nap eszembejut, hogy mi történne, ha egyszercsak szembesétálnál.. De nem fogsz. És ez így jó, ennek így kell lennie, mert tudom, hogy minden csak rosszabb lenne. De mégis. És belehajtom magam lehetetlen helyzetekbe, magam előtt is titkolva, hogy hátsó szándékkal megyek arra, ahol nagyobb eséllyel találkozhatunk. Mert látni szeretnélek. Hiányzol.
Közben meg, mi lenne, ha találkoznánk? Először is, utána nekem sokkal rosszabb lenne, megint kezdődne a sírás, és csak még jobban hiányoznál utána megint. Másodszor pedig, valószínű, hogy a barátnőd is ott lenne. Az egy dolog, hogy pár hónapja egy közös nevetést és másfél óra egymás mellett ülést sikerült erőlködve kipréselnem magamból, de attól még, ha együtt látnálak titeket, az tönkretenne. Nem véletlenül fordultam el a könnyeimmel küzködve, amikor annyi szeretettel a szemedben néztél rá anno. És tiszta szívemből rettegek attól, hogy számodra Ő lesz a végső, a legutolsó szerelem. De lehet, sőt hinnem kell, hogy biztos, hogy ennek így kellett történnie! De mindezeken túl kell lépnem, mert olyan vagy, mint egy több tonnás súly, amivel a nyakamban beledobtak egy feneketlen tóba. Ha túl akarom élni, ha élvezni akarom az életemet, le kell hogy tépjem ezt a súlyt magamról, túl kell hogy lépjek rajtad. Remélem, szeptemberre sikerülni fog. Mert nem fogom csak azért megváltoztatni a számomra fontos dolgokat, mert hozzád köthetőek. És ha megint olyan helyzetbe futnánk, hogy képtelenek vagyunk elviselni egymás társaságát, nos akkor egy dolgot megígérhetek: nem fogok meghunyászkodni, nem fogok elmenekülni, most nem. Szóval készülj, see you soon!