Annyira megnyugtató és furcsa a helyzet, hogy kivételesen nem történik semmi.. De tényleg semmi.. És látom, tudom, mert mesélik mások, hogy mennyire zajlik az élet és látom, hogy ők pörögnek, tanulnak, sétálnak, beszélgetnek és minden.. Én meg csak így kívülállóként szemlélem az egészet. Jelenleg. Pedig általában eléggé benne vagyok a dolgok sűrűjében, most meg csak nézem, hogy körülöttem élik az emberek az életüket, én meg csak állok.. Kicsit hasonlít ez ahhoz, mint - legalábbis szerintem - egy körhintakezelő érezhet.. Áll a körhinta közepén lévő kapcsolónál, körülötte pörögnek a kis székek, bennük csomó emberrel, és ő csak áll és nézi, ahogy a többiek jól érzik magukat. És ez nem feltétlenül jelenti azt, hogy nem érezné ő is jól magát, csak épp abban a pillanatban nem járja át az az érzés, hogy ok nélkül nevet.. Legalábbis én ezt hiszem, bár ki tudja, sosem ültem még körhintán, mert fix, hogy nem bírnám ki problémák nélkül..
Holnap mindenképpen neki kell állnom törit tanulni meg spanyolt. Holnap tz lenne, kitudja, hogy pénteken kell-e megírnom.. Mindegy. Annyi szabadidőm van, mint a tenger...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése