Imádom az érzést, ami azt sugallja, hogy teljesen mindegy, hogy mi történik, minden úgy lesz most, ahogy te megálmodod.. Imádom, amikor rájövök, hogy igen, ehhez tényleg értek - vagy nem, csak a gépem tud sokat, mindegy.. Egyszerűen nem tudok beleunni, teljesen mindegy, hogy ugyanarról a témáról/személyről már a 1401345352143. képet készítem, még mindig érzem, hogy nem tudom letenni a fényképezőt..
És most szükségem van a térre, arra, hogy lehetőségeim legyenek. Ne csak a lovardában, ne csak a falu. Mehessek Veszprémbe, mehessek Pestre, Balaton-partra, bárhova, csak fotózhassak! Legyen már nyár, had utazgassak össze vissza egy géppel.. Kérlek! *-*
„Ne kérdezd tőlem, mit – miért fotózok – s fotóztam. De azt sem, honnan jöttem, s merre tartok. Csak nézd meg jól a képeim! – a választ megkapod.”
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése