2013. november 7., csütörtök

still love you

Megmondtam. Nem telt el fél év, pont ahogy mondtam. Istenem, ha így lenne ötösöm a lottón...
Annyira tudtam, hogy ez lesz a vége. Nem tudom, hogy azért történt-e meg, mert bevonzottam, vagy azért, mert ennek így kellett lennie, de megtörtént.
Ha belépsz valahova, megérzem. Ha rám nézel, megérzem. Lehetsz lesajnáló, lehetsz bunkó, lehetsz elutasító, tehetsz úgy, mintha nem is lennék ott. De nem törölhetsz ki az életedből teljesen.
Itt leszek, mert nem miattad vagyok itt, azért vagyok itt, mert kötelező. Hidd el, nekem se könnyű. Sőt, nem nekem sem, hanem csak nekem nehéz. Neked látszólag annyira könnyű, de igazából nem tudhatom, mert hatalmas és áthatolhatatlan kőfal van köztünk.
De ennek így kell lennie, és hinnem kell abban, hogy ez így jobb nekem. Majd a sors mindent elrendez, nekem csak bele kell törődnöm, hogy van, ami sosem lehet az enyém, amit jobb, ha szabadon hagyok..

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése